Ezékiel próféta istenélménye ebben az igében nem csupán megismétlődik, hanem folytatódik is. Maga az Úr állítja őt talpra, és küldi el népéhez a fogságban, hogy mondja el nekik, amit Isten mond. A talpraállítás ténye azt jelzi, hogy Isten megteremt a próféta szolgálatának alapfeltételeit. Ám ennél is több történik: ha megszólal, csak azt tudja mondani, amit "az én Istenem, az Úr mondott" - ahogyan ez a formula többször előfordul ebben a prófétai könyvben. Isten Ezékielt őrállóvá tette, vagyis olyan szolgává, akinek őrködnie kell népe hívsége felett. Ha sikerül valakit megnyernie, akkor az kettős siker, ha azonban megtagadja a segítségnyújtást, önmaga is elvész. Minden ember ebben a kettősségben él és létezik. Isten akaratát cselekedve, örködve Krisztus szerint azonban megtalálhatjuk üdvösségünk útját!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése