Ezékiel próféta valami nagyon szokatlan dolgot élt át: az Isten dicsőségét látta. Úgy fogalmazza meg a Vele történt találkozást, ahogyan a képzelőereje, illetve az összehasonlítás képessége megengedi neki. Kérubokról szól, négy arcról, meg kerekekről, ízzó parázsról, gyolcsba öltözöttről. A felsorolás és a történet olvasása közben rájövünk arra, hogy a prófétának valami csodálatos istenélményben volt része. Hogyan is lehetne Istent elképzelni? Milyen lehet Ő? Kiábrázolni is azért nem szabad (képben vagy szoborban), mert Ő sokkal több annál, mint akit az ember felfoghat és megmutathat. Nem egy tárgy, nem egy élőlény, nem teremtmény. "A kérúbok szárnyai alatt valami emberi kézhez hasonló látszott" - olvassuk az igében. És rájövünk arra, hogy Isten épp az emberek által cselekszik. Számunkra is van a mai napon mondanivalója, amit lehet épp egy velünk szembejövő ember által mond el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése