Egy napon Izráel vénei elmentek a prófétához, hogy megkérdezzék Istent. De Isten válaszadás helyett arra kéri szolgáját, hogy adja tudtukra a nép tévelygéseit, bűneit.
Valahányszor átölelte népét az Isten, mindig új lehetőséget adott a Hozzá való fordulásra: az egyiptomi szolgaság, a babilóni fogság mind a nép Urától való elfordulásának következményei. De az Úr mindig kilátásba helyezi a szabadulást.Érdekes, hogy az ígéret földje, Kánaán felé mindig a pusztán keresztül vezet az út. Ma is, ahhoz hogy megértsük Isten velünk közölt kegyelmét, a pusztán keresztül vezet az út. A puszta fontos hely: ott nincs munka, üzlet, szórakozás, internet, nem szól a telefon, nincs rádió vagy tévé. Csak én és Isten vagyunk! A lelki vándorlás és magunkratalálás helye. Az Isten ott akar minket megszabadítani, emberré nevelni, mint egykor népével is tette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése