A népek pusztájáról esik szó mai igénkben. A pusztáról már elmélkedtünk: nemcsak egy kies hely, pusztaság, ahol veszélyek leselkedhetnek ránk, hanem helye az elcsendesedésnek, a belső béke, az élet célja megtalálásának. A népek pusztája is valami hasonló hely lehet - de mégis más, mert itt szemtől-szemben állva törvénykezik velünk az Úr. A törvényről, törvénykezésről a bűnös embernek az ítélet, a bosszú jut eszébe. Annak az embernek viszont, akinek bűneit megbocsátották a törvénykezés igazságszolgáltatást, jogosságot és rendet jelent. Igyekezzünk mi is ilyen érzéssel gondolni az Isten törvényére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése