„...az elfordult és elfajult nemzedékben (...) ragyogtok, mint csillagok a világban.” (15. vers) Az éjszaka és az ezzel járó sötétség akkor következik be, amikor a Föld elfordul a Naptól. Az ember az Isten elleni lázadásával elfordult Teremtőjétől, így „elfajulttá”, célt tévesztetté, sötétségben járóvá vált. De ahogyan éjszaka is vannak csillagok, így lehetünk mi is „ragyogó csillagokká”, mások megmenekülésében eszközzé, ha Jézus Krisztus – mint a világ világossága – lakozást vett bennünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése