Az igazi szőlőtő - vasárnapi istentisztelet

Bibliaolvasás:

„Dal a terméketlen szőlőről:

 Dalt éneklek kedvesemről, szerelmesem szőlőjéről. 

Szőlője volt kedvesemnek kövér hegyoldalon. Fölásta és megtisztította a kövektől, beültette nemes vesszővel. Közepére tornyot emelt, sajtót is vágatott benne. Várta, hogy jó szőlőt teremjen, de az vadszőlőt termett! 

Most azért, Jeruzsálem lakói és Júda férfiai, tegyetek igazságot köztem és a szőlőm között! Mit kellett volna még a szőlőmmel tenni, amit meg nem tettem? 

Azt vártam, hogy jó szőlőt terem majd, miért termett mégis vadszőlőt? 

Megmondom én nektek, most mit teszek szőlőmmel: kerítését lerombolom, hogy lelegeljék, kőfalát kidöntöm, hogy összetiporják! Hagyom, hogy elvaduljon: nem metszik, nem kapálják, fölveri a tövis és a gaz. Megparancsolom a felhőknek is, hogy ne adjanak rá esőt! 

A Seregek Urának szőlője: Izráelnek háza, és gyönyörű ültetvénye: Júda férfiai. 

Törvényességre várt, és lett önkényesség, igazságra várt, és lett kiáltó gazság.” 

Ézsaiás könyve 5, 1-7 

View on Vocaroo >>

Alapige: 

„Az igazi szőlőtő:

 Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda. Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi, és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen. 

Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet szóltam nektek. 

Maradjatok énbennem, és én tibennetek. 

Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem. 

Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. 

Ha valaki nem marad énbennem, kivetik, mint a lemetszett vesszőt, és megszárad; ezeket összegyűjtik, tűzre vetik és elégetik. 

Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek. 

Az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és akkor a tanítványaim lesztek.”

János evangéliuma 15, 1-8

„Hol a boldogság mostanában?” – Az értünk szenvedő Krisztus nyomában! vasárnapi istentisztelet 1Péter 2, 21b-25 alapján

Bibliaolvasás:

„Ki hitte volna el, amit hallottunk, és az Úr karjának ereje ki előtt volt nyilvánvaló? 

Mint vesszőszál sarjadt ki előttünk, mint gyökér a szikkadt földből. 

Nem volt neki szép alakja, amiben gyönyörködhettünk volna, sem olyan külseje, amiért kedvelhettük volna. 

Megvetett volt, és emberektől elhagyatott, fájdalmak férfia, betegség ismerője. 

Eltakartuk arcunkat előle, megvetett volt, nem törődtünk vele. 

Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. 

Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta. 

Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. 

Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg. 

Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta. De az Úr őt sújtotta mindnyájunk bűnéért. 

Amikor kínozták, alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. Mint a bárány, ha vágóhídra viszik, vagy mint a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját. 

Fogság és ítélet nélkül hurcolták el, de kortársai közül ki törődött azzal, hogy amikor kiirtják a földön élők közül, népe vétke miatt éri a büntetés?! 

Abűnösök közt adtak sírt neki, a gazdagok közé jutott halála után, bár nem követett el gonoszságot, és nem beszélt álnokul. 

Az Úr akarata volt az, hogy betegség törje össze. 

De ha fel is áldozta magát jóvátételül, mégis meglátja utódait, sokáig él. 

Az Úr akarata célhoz jut vele. 

Lelki gyötrelmeitől megszabadulva, elégedetten szemléli majd őket. 

Igaz szolgám sokakat tesz igazzá ismeretével, és ő hordozza bűneiket. 

Ezért a nagyok között adok neki részt, a hatalmasokkal együtt részesül zsákmányban, hiszen önként ment a halálba, hagyta, hogy a bűnösök közé sorolják, pedig sokak vétkét vállalta magára, és közbenjárt a bűnösökért.” 

Ézsaiás könyve 40, 1-11 

View on Vocaroo >>

Alapige:

„Ha kitartóan cselekszitek a jót, és tűritek érte a szenvedést, az kedves az Isten szemében. 

Hiszen erre hívattatok el, mivel Krisztus is szenvedett értetek, és példát adott nektek, hogy az ő nyomdokait kövessétek: ő nem tett bűnt, álnokság sem hagyta el a száját, mikor gyalázták, nem viszonozta a gyalázást; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta ezt arra, aki igazságosan ítél. 

Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk: az ő sebei által gyógyultatok meg. 

Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és gondviselőjéhez.” 

1Péter 2, 21b-25

Szárnyaljatok, fussatok, járjatok - vasárnapi istentisztelet

Bibliaolvasás: 

„Örömhír a fogságban: 

Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet!– mondja Istenetek. 

Beszéljetek szívhez szólóan Jeruzsálemmel, és hirdessétek neki, hogy letelt rabsága, megbűnhődött bűnéért, hiszen kétszeresen sújtotta az Úr keze minden vétkéért. 

Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az Úrnak! 

Készítsetek egyenes utat Istenünknek a kietlen tájon át! 

Emelkedjék föl minden völgy, süllyedjen le minden hegy és halom, legyen az egyenetlen egyenessé és a dombvidék síksággá! Mert megjelenik az Úr dicsősége, látni fogja minden ember egyaránt.– Az Úr maga mondja ezt. 

Egy hang szól: Kiálts! Én megkérdeztem: Mit kiáltsak? Minden test csak fű, és minden szépsége, mint a mezei virágé. Elszárad a fű, elhervad a virág, ha ráfúj az Úr szele. Bizony, csak fű a nép! Elszárad a fű, elhervad a virág, de Istenünk igéje örökre megmarad. 

Magas hegyre menj föl, ki örömhírt viszel a Sionnak, harsány hangon kiálts, ki örömhírt viszel Jeruzsálemnek! 

Kiálts, ne félj! Mondd Júda városainak: Itt van Istenetek! 

Az én Uram, az Úr jön hatalommal, karja uralkodik. Vele jön szerzeménye, előtte jön, amiért fáradozott. Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat, ölébe veszi őket, az anyajuhokat szelíden terelgeti.” 

Ézsaiás könyve 40, 1-11 

View on Vocaroo >>

Alapige: 

„Tekintsetek föl a magasba, és nézzétek: ki teremtette az ott levőket? 

Kivezeti seregüket szám szerint, mindnyájukat név szerint szólítja; olyan hatalmas és erőteljes, hogy egy sem mer hiányozni. 

Miért mondod ezt, Jákób, miért beszélsz így, Izráel: Rejtve van sorsom az Úr előtt, nem kerül ügyem Isten elé. Hát nem tudod, hát nem hallottad? Örökkévaló Isten az Úr, ő a földkerekség teremtője! Nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen. Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. 

Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. 

De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el. ” 

Ézsaiás könyve 40, 26-31

Összefogás a temetőnk rendjéért!

Sokan észleltük az elmúlt napokban, hogy a temető bejáratánál lévő konténer megtelt, és a környékén felhalmozódott, sírokról leszedett régi koszorúk méltatlan látványt nyújtottak kegyeleti helyünkhöz.

​Vannak helyzetek, amikor a szavak mellett tettekre van szükség. Dávid Zsolt férfitestvérünk – aki egyébként is rendszeres résztvevője a gyülekezeti temetőtakarításoknak – most is példát mutatott: a tettek mezejére lépett, aminek köszönhetően a szemétszállító cég elszállította a felgyülemlett hulladékot. Köszönjük önzetlen segítségét és közbenjárását!

​Vigyázzunk közösen a rendre!

​Szeretnénk megkérni mindenkit, hogy a jövőben közösen ügyeljünk a temető tisztaságára:

​Kérjük, hogy a régi koszorúkat és a szemetet ne a bejáratnál, vagy más sirhelyek közelében hagyják, hanem legyenek szívesek elvinni a temető területén kijelölt tárolókhoz.

​Arra biztatunk mindenkit, hogy lehetőség szerint kerüljük a műanyag koszorúk használatát, hiszen ezek környezetterhelése jelentős és nehezen kezelhető hulladékot képeznek.

​Javasoljuk, hogy a jövőben csak a legközelebbi hozzátartozók helyezzenek el (élővirágból és fenyőágból) koszorút. A távolabbi ismerősök, barátok egy-egy szál élő virággal, vagy koszorúmegváltással fejezzék ki részvétüket.

​Ha mindannyian odafigyelünk a saját szeretteink sírhelyének környezetére, sokkal könnyebb lesz az egész temetőt méltó állapotban tartani.

​„Aki hű a kevesen, a sokon is hű az...” – Vigyázzunk közös értékeinkre és elhunyt szeretteink nyughelyére!

Tapintatos feltámadás - Húsvéthétfői istentisztelet

Bibliaolvasás:

„Tanítványai közül ketten aznap egy faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvanfutamnyira volt, és amelynek Emmaus a neve, és beszélgettek egymással mindarról, ami történt. 

Miközben egymással beszélgettek és vitáztak, maga Jézus is melléjük szegődött, és együtt ment velük. Látásukat azonban mintha valami akadályozta volna, hogy ne ismerjék fel őt. 

Ő pedig így szólt hozzájuk: Miről beszélgettek egymással útközben? 

Erre szomorúan megálltak. Majd megszólalt az egyik, név szerint Kleopás, és ezt mondta neki: Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod, mi történt ott ezekben a napokban? 

Mi történt? – kérdezte tőlük. Ők így válaszoltak neki: Az, ami a názáreti Jézussal esett, aki cselekedetben és szóban hatalmas próféta volt Isten és az egész nép előtt; és hogyan adták át főpapjaink és főembereink halálos ítéletre, és hogyan feszítették meg. 

Pedig mi abban reménykedtünk, hogy ő fogja megváltani Izráelt. 

De ma már harmadik napja, hogy ezek történtek. Ezenfelül néhány közülünk való asszony is megdöbbentett minket, akik kora hajnalban ott voltak a sírboltnál, de nem találták ott a testét; eljöttek, és azt beszélték, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt hirdették, hogy ő él. El is mentek néhányan a velünk levők közül a sírhoz, és mindent úgy találtak, ahogyan az asszonyok beszélték; őt azonban nem látták. 

Akkor ő így szólt hozzájuk: Ó, ti balgák! Milyen rest a szívetek, hogy mindazt elhiggyétek, amit megmondtak a próféták! Hát nem ezt kellett-e elszenvednie a Krisztusnak, és így megdicsőülnie? 

És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla szólt. 

Így értek el ahhoz a faluhoz, amelybe igyekeztek. 

Ő azonban úgy tett, mintha tovább akarna menni. De azok unszolták és kérték: Maradj velünk, mert esteledik, a nap is lehanyatlott már! 

Bement hát, hogy velük maradjon. És amikor asztalhoz telepedett velük, vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és nekik adta. 

Ekkor megnyílt a szemük, és felismerték, ő azonban eltűnt előlük. 

Ekkor így szóltak egymáshoz: Nem hevült-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta előttünk az Írásokat? 

Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket. Ők elmondták, hogy valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak. 

Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és hogy miként ismerték fel őt a kenyér megtöréséről.”

Máté evangéliuma 28, 1-7

View on Vocaroo >>

Alapige:

„Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: Békesség nektek! 

Azok megrettentek, és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak. 

Ő azonban így szólt hozzájuk: Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben? Nézzétek meg a kezeimet és a lábaimat, hogy valóban én vagyok! Tapintsatok meg, és nézzetek meg jól! Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van. 

És ezeket mondva, megmutatta nekik a kezeit és a lábait. 

Amikor pedig még mindig hitetlenkedtek örömükben, és csodálkoztak, megkérdezte tőlük: Van itt valami ennivalótok? 

Ők pedig adtak neki egy darab sült halat. Elvette, és szemük láttára megette. 

Majd így szólt hozzájuk: Ezt mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban. 

Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat.”

Lukács evangéliuma 24, 36-45

Az élet győzelme a sírok felett - Húsvétvasárnap délutáni istentisztelet a Református Temetőkertben

Alapige:

„Jézus monda néki: Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki csak él és hisz énbennem, soha meg nem hal. Hiszed-e ezt?”

János evangéliuma 11, 25–26

View on Vocaroo >>

Húsvéti írásjelek - Húsvétvasárnapi istentisztelet és úrvacsoraosztás

Bibliaolvasás: 

„Jézus feltámadása: Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán, elment a magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. 

És íme, nagy földrengés támadt, mert az Úr angyala leszállt a mennyből, és odalépve elhengerítette a követ, és leült rá. Tekintete olyan volt, mint a villámlás, és ruhája fehér, mint a hó. 

Az őrök a tőle való félelem miatt megrettentek, és szinte holtra váltak. 

Az asszonyokat pedig így szólította meg az angyal: Ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt. És menjetek el gyorsan, mondjátok meg a tanítványainak, hogy feltámadt a halottak közül, és előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt. Íme, megmondtam nektek. 

Az asszonyok gyorsan eltávoztak a sírtól, félelemmel és nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt tanítványainak. És íme, Jézus szembejött velük, és ezt mondta: Legyetek üdvözölve! Ők pedig odamentek hozzá, megragadták a lábát, és leborultak előtte. 

Ekkor Jézus így szólt hozzájuk: Ne féljetek! Menjetek el, adjátok hírül testvéreimnek, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem.” 

Máté evangéliuma 28, 1-10 

View on Vocaroo >>

Alapige: 

„Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk. Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje. Mivel ember által van a halál, ember által van a halottak feltámadása is. Mert ahogyan Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy Krisztusban is mindnyájan életre kelnek. 

Mindenki a maga rendje szerint: első zsengeként támadt fel Krisztus, azután az ő eljövetelekor következnek azok, akik a Krisztuséi. Azután jön a vég, amikor átadja az uralmat az Istennek és Atyának, amikor eltöröl minden fejedelemséget, minden hatalmat és erőt. Mert addig kell uralkodnia, míg lába alá nem veti valamennyi ellenségét. 

Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál. Mert Isten mindent az ő lába alá vetett. 

Amikor pedig azt mondja, hogy mindent az ő lába alá vetett, nyilvánvaló, hogy annak kivételével, aki neki alávetett mindent. 

Amikor pedig majd alávettetett neki minden, akkor maga a Fiú is aláveti magát annak, aki alávetett neki mindent, hogy Isten legyen minden mindenekben.” 

János evangéliuma 20, 1-8

Nagyszombati igehirdetés János evangéliuma 19, 41-42 alapján

3

Alapige:

„Azon a helyen, ahol Jézust megfeszítették, volt egy kert, és a kertben egy új sír, amelybe még senkit sem helyeztek. Mivel közel volt a sír, a zsidók ünnepi előkészülete miatt ott helyezték el Jézust.”

János evangéliuma 19, 41-42

View on Vocaroo >>

A megváltás beteljesedése - bűnbánati igehirdetés a Márk evangéliuma 15, 29-47 alapján

Alapige:

„Akik elmentek mellette, fejüket csóválva káromolták, és ezt mondták: Te, aki lerombolod a templomot, és felépíted három nap alatt, mentsd meg magadat, szállj le a keresztről! 

Hasonlóan a főpapok is gúnyolódva mondták maguk között az írástudókkal együtt: Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. A Krisztus, Izráel királya szálljon le most a keresztről, hogy lássuk, és higgyünk! 

Azok is gyalázták, akik vele együtt voltak megfeszítve. Amikor tizenkét óra lett, sötétség támadt az egész földön három óráig. 

Három órakor Jézus hangosan felkiáltott: Elói, elói, lámá sabaktáni!– ami ezt jelenti: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem? 

Néhányan az ott állók közül, amikor ezt hallották, így szóltak: Íme, Illést hívja. 

Valaki elfutott, és ecettel megtöltve egy szivacsot, nádszálra tűzte azt, inni adott neki, és így szólt: Lássuk csak, eljön-e Illés, hogy levegye őt? 

Jézus pedig hangosan felkiáltva kilehelte a lelkét. 

Ekkor a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt. 

Amikor pedig a százados, aki ott állt vele szemben, látta, hogy így lehelte ki a lelkét, ezt mondta: Bizony, ez az ember Isten Fia volt! 

Voltak ott asszonyok is, akik távolról figyelték; köztük a magdalai Mária, továbbá Mária, a kis Jakab és József anyja, valamint Salómé, akik követték őt, és szolgáltak neki, amikor Galileában volt, és sok más asszony is, akik vele mentek fel Jeruzsálembe. 

Amikor beesteledett, mivel az előkészület napja, vagyis szombat előtti nap volt, eljött az arimátiai József, a nagytanács tekintélyes tagja, aki maga is várta az Isten országát; bátran bement Pilátushoz, és elkérte Jézus holttestét. 

Pilátus csodálkozott azon, hogy Jézus már meghalt, ezért hívatta a századost, és megkérdezte tőle, hogy meghalt-e már. Amikor ezt megtudta a századostól, kiadatta a holttestet Józsefnek. 

Ő pedig gyolcsot vásárolt, levette őt, begöngyölte a gyolcsba, elhelyezte egy sziklába vágott sírboltba, és követ hengerített a sírbolt bejárata elé. 

A magdalai Mária és Mária, József anyja pedig figyelte, hova helyezték őt.”

Márk evangéliuma 15, 29-47

View on Vocaroo >>

Nagypénteki hit helyett húsvéti öröm - Nagypénteki igehirdetés a 2Korinthus 5, 14-21 alapján

Bibliaolvasás:

„Jézus a keresztfán: 

Két gonosztevőt is vittek, hogy vele együtt végezzék ki őket. 

Amikor arra a helyre értek, amelyet Koponya helynek hívtak, keresztre feszítették őt és a gonosztevőket: az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől. 

Jézus pedig így könyörgött: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek! 

Azután sorsvetéssel megosztoztak ruháin. A nép ott állt és nézte. A főemberek pedig velük együtt így csúfolódtak: Másokat megmentett, mentse meg magát, ha ő a Krisztus, az Isten választottja!

Kigúnyolták a katonák is, odamentek hozzá, ecetet vittek neki, és így szóltak: Ha te vagy a zsidók királya, mentsd meg magadat! 

Felirat is volt a feje fölött görög, latin és héber betűkkel írva: EZ A ZSIDÓK KIRÁLYA. 

A megfeszített gonosztevők közül az egyik így káromolta őt: Nem te vagy a Krisztus? Mentsd meg magadat és minket is! De a másik megrótta, ezt mondva neki: Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy! Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését kapjuk, de ő semmi rosszat sem követett el. Majd így szólt: Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz a te királyságodba! Jézus így felelt neki: Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban. 

Tizenkét órától három óráig sötétség lett az egész földön. A nap elhomályosodott, a templom kárpitja pedig középen kettéhasadt. Ekkor Jézus hangosan felkiáltott: Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet! És ezt mondva meghalt. 

Amikor a százados látta, hogy mi történt, dicsőítette Istent, és így szólt: Ez az ember valóban igaz volt.

És az egész sokaság, amely erre a látványra összeverődött, amikor látta a történteket, mellét verve tért haza. 

Jézus ismerősei pedig mindnyájan és az őt Galileától fogva követő asszonyok távolabb állva szemlélték mindezt.” 

Lukács evangéliuma 23, 32-49 

View on Vocaroo >>

Alapige: 

„Mert Krisztus szeretete szorongat minket, mivel azt tartjuk, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor mindenki meghalt; és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt. 

Úgyhogy mi mostantól fogva senkit nem ismerünk test szerint: ha ismertük is Krisztust test szerint, most már őt sem így ismerjük. 

Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre. 

Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával Krisztus által, és nekünk adta a békéltetés szolgálatát. Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és ránk bízta a békéltetés igéjét. 

Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg Istennel! Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.” 2Korinthus 5, 14-21

Állj készen a szabadításra - nagycsütörtöki bűnbánati istentisztelet a 2Mózes 12, 1-14 alapján

Alapige:

„A páskabárány elrendelése:

Azután ezt mondta az Úr Mózesnek és Áronnak Egyiptom földjén: Ez a hónap lesz az első hónapotok. Ez lesz számotokra az első az év hónapjai között.

Mondjátok meg Izráel egész közösségének: Ennek a hónapnak a tizedikén vegyen magának családonként mindenki egy bárányt, házanként egy-egy bárányt.

Ha egy házban kevesen vannak egy bárányra, akkor a legközelebbi szomszédjukkal együtt vegyenek a lélekszámnak megfelelően. Vegyétek számításba, hogy ki mennyit tud enni a bárányból. Legyen a bárány hibátlan, hím és egyéves. Juhot vagy kecskét vegyetek.

Ennek a hónapnak a tizennegyedik napjáig tartsátok magatoknál, azután estefelé vágja le Izráel egész gyülekezeti közössége.

Vegyenek a vérből, és kenjék a két ajtófélfára és a szemöldökfára azokban a házakban, ahol megeszik. Még ugyanazon az éjszakán egyék meg a húst: tűzön megsütve, kovásztalan kenyérrel; keserű füveket egyenek hozzá. Ne egyétek nyersen, se vízben főzve, csak tűzön megsütve, és a feje, a lábszárai és a belső részei együtt legyenek. Ne hagyjatok belőle reggelre. Ha mégis marad belőle reggelre, azt égessétek el.

Így egyétek: legyen a derekatok felövezve, sarutok a lábatokon, bototok a kezetekben, és sietve egyétek: az Úr páskája ez. Mert átvonulok ezen az éjszakán Egyiptom földjén, és megölök minden elsőszülöttet Egyiptom földjén, akár ember, akár állat az.

Ítéletet tartok Egyiptom minden istene fölött én, az Úr. De az a vér jel lesz a házakon, amelyekben vagytok. Ha meglátom a vért, akkor kihagylak benneteket, és nem ér majd a pusztító csapás titeket, amikor megverem Egyiptom földjét.

Legyen ez emléknap a számotokra, és ünnepeljétek meg az Úrnak nemzedékről nemzedékre.

Örök rendelkezés az, hogy megünnepeljétek.”

2Mózes 12, 1-14

View on Vocaroo >>