Az ítélet Tírusz ellen folytatódik, sőt afelé tart, hogy végsősoron Isten népe a megtisztulás, azaz a bűnbánat folyamata után visszatérhet és megállapodhat az ősei földjén. A modern világ kiszorítósdijában úgy tűnhet, nincs Isten, de közben a szabálykönyv apróbetűs részében valójában istencsere áll: az ember akar olyanná lenni, mint Isten. Ennek az úgynevezett „humanizmusnak” pedig nem humanitás, hanem embertelenség a végső következménye. Tartsuk mindig szem előtt: „csak ember vagy te, nem Isten...” (9. vers), és éljünk is eszerint.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése