Góg és Magóg fia vagyok én - egy Ady vers jut eszembe erről a két névről, s most ittvan a bibliai olvasmányaimban. Ha elolvasom a teljes részt, részben megértem mit verselt meg a költő. Hitvallását az életről.
A bibliai részben arról van szó, hogy Isten népe azt hiszi magáról, hogy ő a világ közepe „...a nemzetek közül összegyűjtött nép..., amely... a világ közepén lakik” (12 vers).
Hányan érzik úgy, hogy egy Isten háta mögötti helyen laknak? Hitünk szerint nincs egyetlen hely sem Isten figyelmén, szerető, kísérő, odaadó jelenlétén kívül, mi mégis sokszor így érezzük. Isten népe viszont azt élte meg, hogy az ő országuk, ahová a fogság után vissza akartak költözni, a világ közepe. Nem saját fontosságuk miatt, hanem azért, mert Isten oda gyűjtötte össze őket a népek közül. Krisztus óta az a világ közepe, ahol Lélekben Istennel találkozhatunk. Ma ez számunkra a templom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése