Bibliaolvasás: János evangéliuma 8, 12-20
Jézus, a világ világossága az ítélkezés elhagyásáról tanít mai igénkben. A testi világunk egyik velejárója, hogy különbséget teszünk a jó és rossz között. Ítélkezünk, ítéleteinket is a magunk ízlésének rendeljük alá. Milyen lenne az ítéletek felett állni? Nem azt vizsgálnánk, mi a jó és mi a rossz, hanem elfogadnánk bármit az életben, tudván azt, hogy életünk a gondviselő Isten kezében van. Jézus tudja ezt - felette is áll az ítélkezésnek.
Jézus a világ világossága
12Jézus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága. 13A farizeusok ekkor ezt mondták neki: Te önmagadról teszel bizonyságot: a te bizonyságtételed nem igaz. 14Jézus így válaszolt nekik: Még ha én önmagamról teszek is bizonyságot, akkor is igaz a bizonyságtételem, mert tudom, honnan jöttem és hová megyek, ti azonban nem tudjátok, honnan jövök, vagy hová megyek. 15Ti test szerint ítéltek, én nem ítélkezem senki felett. 16De még ha ítélkezem is, igaz az én ítéletem, mert nem egyedül vagyok, hanem én és az Atya, aki elküldött engem. 17A ti törvényetekben is meg van írva, hogy két ember tanúságtétele igaz. 18Én önmagamról teszek bizonyságot, és bizonyságot tesz rólam az Atya is, aki elküldött engem. 19Erre megkérdezték tőle: Hol van a te Atyád? Jézus így válaszolt: Sem engem nem ismertek, sem az én Atyámat: ha engem ismernétek, Atyámat is ismernétek.
20Mindezeket a kincstárnál mondta Jézus, amikor tanított a templomban, és senki sem fogta el, mert még nem jött el az ő órája.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése