„...van Istentől készített hajlékunk...” (1. vers) Amikor az ember az elmúlásra gondol, azok a dolgok jutnak eszébe, amelyek elmúlnak az élettel: ideje, kapcsolata, tettei, mert nincs pulzusa, nincs életjele. Az apostoli tanításban pedig így szól az evangélium: az elveszett, tökéletlen emberi után jön az örökkévaló, tökéletes és isteni. Ez pedig a hitnek minden rosszon felülemelkedő tudata. Nem egyszerűen a reménye, hanem a hitből fakadó igaz vigasztalást adó ismerete.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése