Amikor arra gondolunk, vajon ki lehet az örököse Isten királyi uralmának (2a), épp azok nem jutnak eszünkbe, akikről ez a példázat szól (10. vers). Vajon mi lehet az oka, hogy mi gyakran azokat akarjuk misszió címén rávenni valamilyen vallásosságra, akik ezt egyáltalán nem akarják? Mi lehet az oka, hogy szívesen válogatunk a meghívottak között, s a gonoszokat leginkább nem választjuk? Gyakran becsap minket keresztyén énképünk (1Jn 1, 8). Jó, hogy Isten másképp választ!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése