„...szórványában élő jövevényeknek, akik ki vannak választva” (1. vers). Nekünk szól a levél, hiszen református hívőként nekünk az eleve elrendelés nem kétség, hanem bizonyosság. Településünk említése nélkül hisszük, hogy azok vagyunk, akiket az Atya eleve elrendelt Krisztusban az üdvösségre.
Adventben ez azt is jelenti, hogy az eljövendő isteni szeretet bennünket is meglátogat. Szórványban élünk, mert körülöttünk szinte mindenki csak a külsőségeket látja, várja. Mi várhatjuk az isteni szeretet adventjét, eljövetelét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése