Bibliaolvasás: János evangéliuma 6, 22-27
A kenyércsoda megmutatása után Jézust királlyá akarják tenni. Ezért keresik... de nem találják. Ő félrevonult... nem ment a tanítványokkal a hajón a túlsó part felé. A csoda utáni vágy azonban mégis hajtja az emberek kereső tekintetét, és megláttatja, hol van a Mester. Ott, ahol nem is gondolnák. Ott, ahol emberi értelem szerint nem lehet. Ott, ahol keresik. Keressük ma mi is Jézust, és találjuk meg általa Isten szeretetét, életünk csodáját!
22Másnap megértette a tenger túlsó partján maradt sokaság, hogy nem volt ott más hajó, csak egy, és hogy Jézus nem szállt be tanítványaival együtt abba a hajóba, hanem csupán a tanítványai mentek el. 23De Tibériásból jöttek más hajók annak a helynek a közelébe, ahol a kenyeret ették, miután hálát adott az Úr. 24Amikor tehát látta a sokaság, hogy sem Jézus, sem a tanítványai nincsenek ott, beszálltak a hajókba, és elmentek Kapernaumba, hogy megkeressék Jézust. 25Amikor megtalálták a tenger túlsó partján, megkérdezték tőle: Mester, mikor jöttél ide? 26Jézus ezt válaszolta nekik: Bizony, bizony, mondom nektek, nem azért kerestek engem, mert jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek a kenyerekből és jóllaktatok. 27Ne veszendő eledelért fáradozzatok, hanem az örök életre megmaradó eledelért, amelyet az Emberfia ad majd nektek, mert őt pecsétjével igazolta az Atya Isten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése