Mai igénk példázata az Isten megkereső és megtartó irgalmáról szól.
A farizeusok és írástudók Jézusnak a kegyesek társadalmából kivetettekkel való közösségvállalása miatt háborognak. Emberi korrektség vagy morális szempontok alapján igazuk lehetne, de Jézus nem ezekből meríti cselekvése indítékait, hanem Isten országának alapvonásából, az irgalmasság indulatából.
A példázatban a pásztornak bajba jutott juha iránti szánakozása áll a középpontban. Jézus is irgalmassága jegyében vállal közösséget azokkal, akiket Izráel a veszteséglistán könyvel el: mindegyiküknek sajátos értéke van a szemében, nélkülük hiányosnak érzi a meglévők, az igazak táborát.
Olyan Istenünk és Krisztusunk van, akinek mindennél nagyobb öröm az elveszettek megtalálása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése