Amikor hosszú ideig nem úrvacsorázhatunk (például vírusjárvány idején), akkor értékelődik fel igazán, hogy milyen fontos az Úrral és az egymással való közösségünk. Amíg az étkezésünk a testi életünk része, addig a sákramentum a hitünket erősíti az örök életre. Meg kell tanulnunk megbecsülni azt, amit kizárólag az Úrtól kaptunk, hiszen ő szó szerint a testét és vérét adta értünk. Ha Krisztus ennyire becsülte az övéit, én is becsüljem, s amikor csak lehet, alázkodjam meg előtte bűnbánattal, s adjak hálát a vele és az egymásért való közösségért.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Imaheti szolgálat Fazekasvarsándon (2025. április 10.)
A mai napon a fazekasvarsándi evangélikus-lutheránus gyülekezetben szolgálhattam imahetük 5. napján. Az ottani lakosok az 1750-es években te...

-
Virrasztási igeolvasás: " Az Úr biztos menedék Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen, az ezt mondhatja az Úrna...
-
Virrasztási igeolvasás: „Mit mondjunk tehát? Igazságtalan az Isten? Szó sincs róla! Hiszen így szól Mózeshez: „Könyörülök, akin könyörülök...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése