Amikor hosszú ideig nem úrvacsorázhatunk (például vírusjárvány idején), akkor értékelődik fel igazán, hogy milyen fontos az Úrral és az egymással való közösségünk. Amíg az étkezésünk a testi életünk része, addig a sákramentum a hitünket erősíti az örök életre. Meg kell tanulnunk megbecsülni azt, amit kizárólag az Úrtól kaptunk, hiszen ő szó szerint a testét és vérét adta értünk. Ha Krisztus ennyire becsülte az övéit, én is becsüljem, s amikor csak lehet, alázkodjam meg előtte bűnbánattal, s adjak hálát a vele és az egymásért való közösségért.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Év végi kiadványok
Református könyvnaptár 2026 - 30 lej A kalendárium tartalmából: BOGDÁN SZABOLCS JÁNOS: Ne nyugtalankodjék a ti szívetek! ▪ NAPTÁRAK ▪ BALLA ...
-
Virrasztási igeolvasás: „Mit mondjunk tehát? Igazságtalan az Isten? Szó sincs róla! Hiszen így szól Mózeshez: „Könyörülök, akin könyörülök...
-
Virrasztási igeolvasás: "Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami földi: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a szenvedélyt, a gonosz kív...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése