Íme a bennünk dúló harc. A lelkiismeretem – amennyiben még működik – folyamatos küzdelme a testemben lakó óemberrel, amely csak a bűnt tudja szolgálni. Ez a harc igazából kilátástalan, biztos kudarc, mert a rabszolga önmagát nem tudja megszabadítani. „Én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?” (24. vers) A rabszolga egyetlen reménysége az életre: a felszabadító Jézus Krisztus.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése