Pál három okot sorol fel, amiért engedjünk. Először, mert így helyes, hiszen Isten akarta, hogy legyen civil kormányzás, vagyis rend a káosz helyett (1–2. versek). Másodszor: bölcs dolog is így tenni, hogy ne kelljen félni a büntetéstől (3–4. versek). Végül pedig illő is engedni nekik, mert kemény munka az emberi együttélés irányítása (6–7. versek). Pál itt a pogány, istenellenes államról beszél.
A hatalom azonban nem abszolút: a császárnak a császárét kell megadni, Istennek pedig az Istenét, vagyis önmagunkat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése