Az éjszakai hánykolódás annak a következménye, hogy valami miatt nincs nyugalmunk, nem tudunk ellazulni, pihenni. Ennek két oka lehet: az egyik, hogy túl fáradtak vagyunk, a másik, hogy nem fejeztük be feladatainkat - azaz lelkiismeretünk munkálkodik valamilyen formában. A zsoltáros nem szól senkihez, csak Istenhez imádkozik. Gondolkozik az elmúlt napokon, a hajdani esztendőkön.
Tegyünk mi is így a mai napon! Emlékezzünk vissza, és lássuk meg, hogy állandóan mellettünk volt az Úr. Jóban és roszban. A zsoltáros az Úr hajdani nagy csodáira gondolva keres vigasztalást.
Nekünk is van mire emlékeznünk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése