Bibliaolvasás: János evangéliuma 2, 13-25
János mintegy felülnézetből beszéli el virágvasárnap történetét. Megjegyzi, hogy amikor a tanítványok a feltámadás erejében visszaemlékeztek minderre, akkor jutottak teljes hitre Jézus szavait és a régi jövendöléseket illetően. Ellenségei bizonyítékot követelnek Jézustól, hogy ekként igazolja prófétai felhatalmazását. Válaszában Jézus itt is a nagy jelről beszél: harmadnapi feltámadásáról. De végzetesen nem értik szavait. A Szentlélek bölcsessége kell hogy különbséget tudjunk tenni mulandó dolgaink és az üdvösségügy között. Nem lehet szétválasztani őket, de nem is azonosíthatók minden további nélkül. Ebben gyökerezik Péter apostol buzdítása (1Pt 2,5). Lelki házzá épülni a feltámadás előképe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése