Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok! (8. vers) Nem azokra a lépésekre kell gondolnunk, amelyeket mi megteszünk, hanem arra, ahogyan Isten közeledik felénk. Tele vagyunk nem azonosított önzéssel, álságos és önvizsgálat nélküli követelőzéssel imádságainkban. Az alázat „lépéseire” van szükség. „Sarut” levetve álljunk, hajoljunk, és boruljunk Isten színe elé. Aki magasabbra helyezi önmagát, mint ahová Isten hajol értünk, nem fog vele találkozni. Egyebekben: „...megszán, elénk fut, megölel, gyűrűt húz az ujjunkra...” (Lk 15, 20).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése