Különleges és első olvasatra túl zavaros dolgok vannak megírva mai igénkben. Talán a babiloni fogság idejének végéről, és a jeruzsálemi utcák megjelenéséről, vagy talán a világ újjálételéről?
A bizonytalannak tűnő dolgok mellett azonban láthatunk egy biztosat: a próféta, Dániel bűnbánatot tart, zsákruhában imádkozik Istenéhez. „Ó, Uram, nagy és félelmetes Isten...” (4. vers) A zsákruha az egyszerűséget és a megalázkodást jelképezi. A hamu a gyász és a bűnbánat jele, a holt és értéktelen anyag az elmúlást hordozza. A bűnbánat lényege az őszinteség Isten előtt, s a megvallással saját lelkiismeretünkön is könnyíthetünk. Isten „félelmes”, mert elképzelhetetlen az ő hűsége irántunk. Egy ilyen Úr előtt jó kitárulkozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése