A Szentírás egyik legnagyobb nyomorúságos idejéből való mai bibliaolvasásunk, a Jeremiás siralmai, melynek az első éneke az elpusztult Jeruzsálemről szól. a Heidelbergi Káté szavai csengenek vissza a fülemben "...az, hogy milyen nagy az én bűnöm és nyomorúságom?... mimódon váltatom meg minden bűnömtől és nyomorúságomtól? ... milyen hálaadással tartozok Istennek e megváltásért?" (HK 2)
Nyomorúságban van a város, nyomorúságot lát maga körül Jeremiás, de sok nyomorúság van a mi életünkben is. Akikre büszke volt a Békesség Háza, azokat dobta félre az Úr mellőle.
Nekünk is meg kell szabadulni büszkeségünktől, hogy lássuk milyen nyomorúságban vagyunk, azaz, hogy milyen is a mi életünk minősége. Az őszinte bűnvallást az Isten kegyelme által a bűnök bocsánata követi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése