Bibliaolvasás: ApCsel 20, 17-38
Megrendítő sorokat olvashatunk a Szentírásból, ha a mai részt elővesszük. Pál magához hívatja a az efézusi gyülekezet véneit, és elbúcsúzik tőlük. Tudja, hogy Jeruzsálembe megy, érzi, hogy ott fogság várja, de ott ízzik a vérében a Krisztus szolgálatának kényszere. Nem tehet mást, csak bizonyságot élete Uráról, a megváltó Jézusról. Térdre borulva imádkozni - ahogy olvassuk igénkben - ezt jelenti. Nem emberek, vagy eszmék előtt borulok le, hanem teremtő és megváltó Krisztusom előtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése