Bibliaolvasás: János evangéliuma 18, 12-18
Néha annyira Péterek vagyunk: kívülállók - bár szeretnénk valamihez tartozni, valaminek részese lenni! Ez az első tanítvány is kifejezte abbéli vágyát, hogy ő mindig hű marad Krisztushoz. De most mégis kívül áll az ajtónál. Hányszor állunk mi is kívül az ajtónál, amikor inkább arra lenne szükség, hogy belépjünk azon. Kívül, mert ott árnyékban maradhatunk! Mai igénk arra figyelmeztet, hogy megéri tenni azért, hogy ne maradjunk kívül, ne sajnáljuk majd elvesztegetett időnket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése